Hősember
Látszik, hogy a Dobble sikere jelentős hatást gyakorolt más szerzőkre is. Meglehetősen sok újragondolás került kiadásra az utóbbi időben, és itt most elsősorban nem azokra a Dobble variánsokra gondolok, amelyeknél a játék alapszabálya megmaradt, csak a grafika változott a vásárlói „igényeknek” megfelelően (lásd még Dobble Star Wars és társai).
A Hősember sem rugaszkodik el teljesen az alapjáték lényegi elemeitől, de azért ad egy kis változatosságot az egyszeri játékosnak. Doboz, kártyaformák azonosak a nagytestvérrel, ugyanúgy az észlelési gyorsaság és a figyelem megfelelő koncentráltsága van a középpontban, de itt még pluszban ügyelni kell 4 egyszerű „szóra” is (AUU - tűz, BUMMA - furkósbot, BABU – szimpatikus anyatípus és MAMU – mamut). A kártyáknak mind a két oldalán ez a 4 karakter szerepel különböző színű háttérben (zöld, kék, piros és sárga).
Minden körben a leggyorsabb megfejtő hangosan kimondja az egyik szót és utána eszeveszett lapozgatása kezdődik meg a kártyáknak, hogy minél gyorsabban megtaláljuk a játékostársunk által kimondott szót jelölő figurát valamelyik kártyánkon, a már az asztalon lévő kártyán szereplő háttérszínnel egyezően. Ahogy meg van, elhelyezzük az asztal közepén, és kimondjuk a következő szót, ami nem egyezhet meg az előzővel (nagyon rafinált gyerkőcök egyből mondják a kezükben lévő első kártya szabályosnak tűnő figurájához tartozó szót, így nem kell lapozgatni ). Ezt viszont gyorsan kell megtennünk, nem szabad sokat gondolkodni, különben büntetés a jutalmunk.
A szavak egyszerűek, de ha mégis gond lenne velük, van segédlet a dobozban, olvasni tudók előnyben. Mivel jóval kevesebb figurát kell figyelni, mint a Dobble-ban, szerintem 5 éves kortól is bátran játszható a játék, tapasztalataim szerint nem jelent problémát megjegyezni a kicsiknek ezt a 4 egyszerű „szót”.